Nagykanizsa nevezetességei
A keleti 17. hosszúsági kör emlékmű
Nagykanizsa területén halad át a 17. hosszúsági fok, amelynek megjelölésére évtizedekkel ezelőtt vaskerítéssel körülvett márvány emléktáblát állítottak, rajta tájékoztató felirattal. A ritka földrajzi megjelölés a város szélén, az úgynevezett "régi hetes" út mellett volt, de napjainkban sajnos nyoma veszett. Pontos bemérés szerint a 17° hosszúsági kör a városon keresztül halad, s e vonal legalkalmasabb pontján jelölték ki az emlékmű helyét. Az emlékműn föltüntették azokat a jelentősebb külföldi városokat, amelyek szintén e vonal mentén találhatók. Ezek a városok a következők: Gavle- Svédország, Poznan- Lengyelország, Sumperk- Csehország, Malacky- Szlovákia, Hainburg- Ausztria, Nagykanizsa- Magyarország, Makarska- Horvátország, Bari- Olaszország, Windhoek- Namíbia
20. honvéd gyalogezred emlékműve
Az Erzsébet tér délkeleti sarkán áll, az ezred első világháborúban elesett hősi halottainak állít emléket. A háborút túlélt bajtársak adományaiból, gyűlt össze az emlékműalap. A bronz szobormű a rohamra induló öreg népfelkelőt és a fiatal honvédet ábrázolja. Felirata a győztes pályázat jeligéje maradt: "Dalolva mentek csatáról csatára 1914-18" és "A 20-as Honvédek és Népfelkelők emlékének." Haraszti mészkőből készült talapzat két oldalán az ezred által vívott csaták helyeit örökítették meg.
48. gyalogezred emlékműve
A Deák téren álló emlékmű, amely az ezred első világháborúban elesett hősi halottainak állít emléket. Az 1800-as évek második felétől az ezred kizárólagosan zalaiakból állt. Az emlékmű avatására 1934-ben került sor, 12 ezer hősi halottnak állított emlékmű. A kompozíció Petőfi Sándort ábrázolja egy első világháborús kézigránátos magyar katonával, ugyanis ebben az ezredben szolgált Petőfi 1838 és 1840 között. A bronz szobor talapzatán a költőtől származó idézetek olvashatók: "S az ó világnak romjain Az új világot megteremtik", "És mi nem hagyjuk magunkat, Míg lesz egy kéz s egy kard! Fogadom, hogy megbánja, Aki bántja a magyart."
Alsóvárosi plébániatemplom
A régi Nagykanizsa emlékét idézi az Alsóvárosi plébániatemplom. A hazai ferences barokk építészet egyik kiemelkedő jelentőségű épületegyüttese ez a templom s a hozzá csatlakozó egykori rendház. A XVIII. század elején császári parancsra lerombolt vár minaretjének, dzsámijának köveiből a XVIII. század elején építették. Homlokzati tornya későbbi, 1816-ból való. Néhány figyelemre méltó műtörténeti értékű részlet látható a templom belsejében: fából faragott Madonna-szobor 1747-ben készült, a szenteltvíz-tartót az utolsótörök parancsnok, Musztafa pasa feliratos sírköveiből alakították át; az oltárképet Caspar Franz Sambach festette.
Dél-Zalai Takarékpénztár székháza, bazár-udvar
Az 1870-ben alapított Dél-Zalai Takarékpénztár főleg mezőgazdasági hiteltevékenységet folytatott. Pénzügyi megerősödése nyomán 1881-ben székházat építtetett eklektikus stílusban, nagyon díszes homlokzattal. A háromszintes épület két utcára néz, és két belső udvar tagolja. A belső udvarokat hajdan sok üzlet vette körül, ezért nevezték bazárnak. Több évtizedes pangás után ma újra növekszik kereskedelmi szerepe, s elegánsabb lett, mint valaha. Az utóbbi években hangulatos nyári zenei esteknek ad helyet a díszes udvara. Itt lakott gyermekkorában Hevesi Sándor, a neves író és színházi rendező
Az Első Magyar Általános Biztosító palotája
Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság 1857-ben ügynökséget létesített Nagykanizsán. A Csengery és Fő utca sarkán álló épületet 1913-14-ben építtették székháznak és bérpalotának. A négyszintes palota Kármán Aladár és Ullmann Gyula tervei alapján épült. A földszintet üzlethelyiségek foglalták el, a félemeleten voltak a biztosító hivatalos helyiségei, az 1. és 2. emeletek magánlakásoknak adtak helyet. Stílusában az eklektika és a szecesszió elemei egyaránt megtalálhatók. Az épület Fő úti homlokzatát a padlástér magasságában timpanon díszíti, benne fiúcskák által tartott koronás kiscímer látható, alatta az "Első Magyar Általános Biztosító Társaság" felirattal. A játékos futású erkély vonala alatt már leegyszerűsödnek a formák. Napjainkban restaurálásra szorul.
Bogenrieder-palota
A szecessziós építészet mintájául is szolgálhatna ez a gazdagon díszített ház, amely felrúgva a stílusbeli kötöttségeket, a rendkívüli élénkségével és formagazdagságával tűnik ki. Helyén egykor a Rózsa Szálló állt, melyet 1896-ban Bogenrieder József vendéglős és szállodás vett meg. Bogenrieder a "régi stílű" Rózsa Szálló helyébe egy modern kétemeletes nyaralószerű palotát építtetett 1914-ben.
Felsővárosi templom (Jézus Szíve templom)
Korábban a helyén temető állt, amit 1784-ig használtak. 1764-ben egy kisebb barokk temetőkápolnát emeltek itt, amit a piaristák gondoztak. 1823-ban a városi tanács határozatot hozott a bővítésére, egy kétemeletes tornyot építettek hozzá. 1942-ben a 18. századi részek lebontása után az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern részt építettek hozzá, csupán a tornyot hagyták érintetlenül. A templom belső berendezése egyszerű, a tere világos.
Gimnázium
A kétszintes épületet 1883-ban honvédlaktanya céljaira készítették. 1904-ben a helyét gimnázium foglalta el. 1922-ben az újonnan létesített fémipari szakiskola települ ide, majd újra a gimnáziumé lesz, és ma is -modern szárnyakkal bővítve - ők birtokolják. A bejárata közelében találjuk a híressé vált egykori növendékek emléktábláját.
Grünhut-ház
A romantikus stílusú kereskedőházat Grünhut Fülöp gabonakereskedő építtette 1860 körül. Lakása az emeleten volt, a földszinten és az udvari részen az iroda és a raktárak helyezkedtek el. Jellegzetessége az erkély fölötti keleties homlokzati elem. Később a ház Grünhut Alfréd, gazdag gabonakereskedő, bankár és műgyűjtő tulajdonába került. Jelentős numizmatikai és metszetgyűjteményét ma a Thúry György Múzeum őrzi.
Gutmann-palota
A szépvonalú, klasszicista házat 1820-ban építették. Kereskedőházra jellemző a magas, kőkeretes, vetőköves kapuja, a homlokzatát nemesen egyszerű faldíszek borítják. Hajdani tulajdonosa az a Gutmann család, amely eredeti termékek feldolgozásával európai hírnévre tett szert. 1953-tól a múzeum egyik részlegének is helyet ad.
Hevesi Sándor Művelődési Központ
A városunk szülöttéről, Hevesi Sándorról elnevezett művelődési központ 1976-ban átadott épületének tervezője Erdélyi Zoltán, belsőépítésze Máté András volt. A fehér színű, modern épülettömeget domborított függőleges falsíkokkal tetté könnyedebbé. A belső berendezése is elegáns. Az épület előtt és az alagsorban Németh János domborművei, az előcsarnokban Járási Ildikó tűzzománc képsorozata, az emeleten pedig Schaár Erzsébet alkotása: Hevesi Sándor mellszobra látható. Színházterme 530 férőhelyes.
Inkey Kápolna
Inkey Boldizsár építtette 1768-ban, barokk stílusban. Centrális, négyfülkés, kupolás kápolna, kőkeretes, szobrokkal díszített kapuval, kupoláján freskókkal. Körülötte kálvária volt. 1950-74 között állaga erősen romlott, 1974-ben padlója alatt levő kriptákat is kifosztották, kerítőfala is jórészt eltűnt. Az OMF 1975-ben állíttatta helyre.
Kereskedelmi Kaszinó
A XIX. Század végén épült eklektikus stílusban a városi társas élet fellendítése céljából. Számtalan színielőadás és egyéb társas összejövetel színhelye. Az I. világháború alatt kórházi célokat szolgált. Később a jelentékeny számú nagykanizsai zsidóság klubjává alakult. Jelenleg Honvéd Kaszinóként működik.
Magtár és Kiskastély
Az Erzsébet tér 15. alatti ház udvarában található. A XVIII. században magtár volt. Az épület homlokzatát felül timpanon zárja, az apró kőkeretes ablakok alig tagolják a falsíkot. Az 1996-ban felújított épület képtár szerepet kap. Helyet ad sok állandó kiállításnak.
Kvártélyház
1740-ben építették fogadónak. Később Zöldfa Vendéglő és Szálloda néven a Dunántúl egyik legnagyobb fogadója volt, kényelmes szobákkal, istállókkal. A nagytermében messze földön híres bálokat rendeztek. De mellette színházi előadásokat és hangversenyeket is tartottak. 1880-ban átalakították, és a törvényszék vette át. 1943-1945 között internáló tábor volt, ma általános iskola. Az épület zömökségével, vastag falaival várszerű benyomást kelt.
Thúry György múzeum
A Fő utcán, néhány háztömbnyire a vasemberháztól találjuk. Eredeti barokk épület, egykor a Batthyány-birtok igazgatási központja számára építették. Ma múzeum, benne található az Erdő és ember Zalában című állandó kiállítás, melynek tíz termében átfogó képet kaphat a látogató, hogy mit is jelent az erdő az ember és a környék életében.
Nagy- Magyarország emlékmű
Az emlékmű még 1934-ben készült. Az emlékmű talapzatába a történelmi Magyarország minden egyes vármegyéjéből hoztak ide földet, hogy az emlékmű szimbolikusan Nagy-Magyarország földjén emelkedjék a magasba. 1952-ben ledöntötték, és megcsonkítva a talapzat mögött gödörbe helyezték. 1999-ben merült fel a gondolat, hogy államiságunk ezeréves ünnepségeinek keretében ki kellene ásni és helyreállítani az emlékművet. A restaurálást követően 2001. augusztus 12-én avatták fel.
Pénzügyi Palota
Az Osztrák-Magyar Bank fiókjaként a hozták létre Nagykanizsán 1879-ben. A nagy forgalmú bank elegáns székházat építtetett díszes, fő térre néző kupolával. 1902-03-ban elkészült palota eklektikus stílusban épült. Az épületbelső tükrözi pénzintézményi szerepét. 1924-től a Nemzeti Bank, majd 1987-től a Magyar Hitel Bank hálózatának nagy forgalmú székháza volt.
Szentháromság szobor
A barokk stílusú szoborcsoportot Inkey Boldizsár- Kanizsa földesura faragtatta 1758-ban. Középen magasba emelkedik a Szentháromság csoportja, a tartóoszlop alján egy kecses Mária-szobor látható, s mindezt körülveszi Szent Antal, Szent László király, Szent István király, Szent Imre herceg és Keresztelő Szent János szobra. Eredetileg a mai Erzsébet téren állt, majd 1869-ben az Eötvös térre került. Napjainkban ismét az Erzsébet teret díszíti. Az évszázadok során megrongálódott alkotást 1992-ben újra restaurálták.
Török- kút
A díszkút nyolcszögletű medencéje a hagyomány szerint török kori, az egykori kanizsai várból származik, a felső- és a vízköpő oroszlánokat magába foglaló rész pedig vélhetően XIX. századi. A Zalai Közlöny 1879. szeptember 28-ai száma tudósít a kútnak a Deák téren történő felállításáról, ahol egészen 1934-ig, a 48-as gyalogezred emlékművének felállításáig állt. A ma az Erzsébet téren álló ivókút az eredetinek pontos mása, Kovács Attila szobrászművész munkája. A kutat Nagykanizsa első írásbeli említésének 750. évfordulóján avatták fel. Az eredeti pedig a Thúry György Múzeum udvarán áll.
Turulmadár
1933. év pünkösdjén impozáns ünnepség keretében avatták föl a Turulmadarat, Árpád nemzetségének totemállatát, valamint a hozzá kapcsolódó- a Zrínyi-család és a magyar állam címerével díszített- országzászlót. Melyeket az 50-es években eltávolítottak és beolvasztásra ítéltek, de a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár munkásai a beolvasztási parancs ellenére eldugták és megmentették. Ugyanezen gyár munkásai újjávarázsolták, 1990. június 3-án visszaállították a Turulmadarat és az Országzászló tartóoszlopát. Ma ismét gyönyörű ez a madár, melynek széttárt szárnyai a város számára a védettséget szimbolizálja.
Várkapu emlékmű
A Vasember-háztól nyugat felé a Király utcán haladva, mintegy 1km-es kitérővel érhetjük el. Az európai jelentőségű kanizsai várat osztrák utasításra lebontották, az anyagát széthordták, később helyét is beépítették. Így nem maradt egyetlen bemutatható pont sem ebből a történelmi emlékből. Városi összefogással a Nagykanizsai Városvédő Egyesület 1996-ban avatta fel a vár emlékeként. A Várkapu emlékmű monumentalitásával méltó emléket állít ennek a történelmi korszaknak. A kapu előtt látható mellszobor a vár leghíresebb kapitányát, Thury Györgyöt ábrázolja.
Városháza
A barokkos hatású Erzsébet teret nyugatról a Városháza háromszintes, szinte teljesen dísztelen épülettömege zárja. 1936-37-ben építették. A palota homlokzatát a magyar címer díszítette, alatta arany betűkkel a "Törvényház" felirat volt olvasható. 1990 óta működik benne a Polgármesteri Hivatal. 1992. augusztus 19-én, a homlokzaton egy bronzból és tűzzománcból készült városi címert helyeztek el.
Városi színház
A magyaros stílusú Városi Színház 1927-ben épült Medgyaszai István tervei szerint. Homlokzati freskói szinpadi jeleneteket ábrázolnak a Bánk bán, a Falu rossza és a János Vitéz című darabokból.
Vasemberház
A város földesura építette a XVIII. Század közepén barokk stílusban, később klasszicista vonásokat is nyert. A kétszintes épület homlokzatának egyszerűségét az Erzsébet téri oldalon látható timpanon sem változtatja meg. A legutóbbi felújítás alkalmával kibontották az Ady utca felőli rész boltíveit, és árkádokat alakítottak ki. Valaha lakóház volt, a földszintjén üzletekkel és műhelyekkel, az udvarán raktárakkal. A homlokzatán látható páncélos vitéz egy vaskereskedő cégére volt. A mai állapotában alul üzleteknek ad helyet, az emeleten találjuk a Városi Képtárat, az elegáns házasságkötő és fogadó termeket.
Az Aradi vértanúk emlékparkja
1998-ban döntöttek arról, hogy a Vasemberház udvarán az aradi tragédia 150. évfordulójára a vértanúknak emlékhelyet állítanak Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök mellszobrával együtt. Az aradi vértanúk szoborcsoport avatására 2000. október 6-án került sor.
Zsinagóga
Az egyszerű külsejű klasszicista épület 1807-1822 között építette a 375 tagú zsidó hitközség a helyi földesúr támogatásával. Akkori rendelkezések szerint az utcai frontra nem épülhetett. A múlt század közepén bővítették és díszítették. Ma használaton kívül van. Jó akusztikájú, nagy belső térrel rendelkezik. A bejárat előtt tábla emlékeztet az I. világháborúban elesett, illetve a koncentrációs táborba hurcolt zsidókra. Az utcára néző egyemeletes, szintén klasszicista épület a zsidó hitközség tulajdona.
|