hirdetésbanner hirdetésbanner hirdetésNAGYKANIZSA ÉS A DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS WEBOLDALA
Logó   2019. Szeptember 18. Szerda, Diána
 
hirdetések

banner hirdetés

banner hirdetés

banner hirdetés

banner hirdetés

banner hirdetés

banner hirdetés

banner hirdetés

banner hirdetés

banner hirdetés

banner hirdetés

banner hirdetés

Nagykanizsa nevezetességei
 

A keleti 17. hosszúsági kör emlékmű

Nagykanizsa területén halad át a 17. hosszúsági fok, amelynek megjelölésére évtizedekkel ezelőtt vaskerítéssel körülvett  márvány emléktáblát állítottak, rajta tájékoztató felirattal. A ritka földrajzi megjelölés a város szélén, az úgynevezett "régi  hetes" út mellett volt, de napjainkban sajnos nyoma veszett. Pontos bemérés szerint a 17° hosszúsági kör a városon  keresztül halad, s e vonal legalkalmasabb pontján jelölték ki az emlékmű helyét. Az emlékműn föltüntették azokat a jelentősebb külföldi városokat, amelyek szintén e vonal mentén találhatók. Ezek a városok a következők: Gavle- Svédország, Poznan- Lengyelország, Sumperk- Csehország, Malacky- Szlovákia, Hainburg- Ausztria, Nagykanizsa- Magyarország, Makarska- Horvátország, Bari- Olaszország, Windhoek- Namíbia


 

20. honvéd gyalogezred emlékműve

Az Erzsébet tér délkeleti sarkán áll, az ezred első világháborúban elesett hősi halottainak állít emléket. A háborút túlélt  bajtársak adományaiból, gyűlt össze az emlékműalap. A bronz szobormű a rohamra induló öreg népfelkelőt és a fiatal  honvédet ábrázolja. Felirata a győztes pályázat jeligéje maradt: "Dalolva mentek csatáról csatára 1914-18" és "A 20-as  Honvédek és Népfelkelők emlékének." Haraszti mészkőből készült talapzat két oldalán az ezred által vívott csaták helyeit örökítették meg.


 

48. gyalogezred emlékműve

A Deák téren álló emlékmű, amely az ezred első világháborúban elesett hősi halottainak állít emléket. Az 1800-as évek  második felétől az ezred kizárólagosan zalaiakból állt. Az emlékmű avatására 1934-ben került sor, 12 ezer hősi halottnak  állított emlékmű. A kompozíció Petőfi Sándort ábrázolja egy első világháborús kézigránátos magyar katonával, ugyanis  ebben az ezredben szolgált Petőfi 1838 és 1840 között. A bronz szobor talapzatán a költőtől származó idézetek olvashatók: "S az ó világnak romjain Az új világot megteremtik", "És mi nem hagyjuk magunkat, Míg lesz egy kéz s egy kard! Fogadom, hogy megbánja, Aki bántja a magyart."

 


 

 Alsóvárosi plébániatemplom

A régi Nagykanizsa emlékét idézi az Alsóvárosi plébániatemplom. A hazai ferences barokk építészet egyik kiemelkedő  jelentőségű épületegyüttese ez a templom s a hozzá csatlakozó egykori rendház. A XVIII. század elején császári  parancsra lerombolt vár minaretjének, dzsámijának köveiből a XVIII. század elején építették. Homlokzati tornya későbbi,  1816-ból való. Néhány figyelemre méltó műtörténeti értékű részlet látható a templom belsejében: fából faragott Madonna-szobor 1747-ben készült, a szenteltvíz-tartót az utolsótörök parancsnok, Musztafa pasa feliratos sírköveiből alakították át; az oltárképet Caspar Franz Sambach festette.


 

 Dél-Zalai Takarékpénztár székháza, bazár-udvar

Az 1870-ben alapított Dél-Zalai Takarékpénztár főleg mezőgazdasági hiteltevékenységet folytatott. Pénzügyi  megerősödése nyomán 1881-ben székházat építtetett eklektikus stílusban, nagyon díszes homlokzattal. A háromszintes  épület két utcára néz, és két belső udvar tagolja. A belső udvarokat hajdan sok üzlet vette körül, ezért nevezték bazárnak.  Több évtizedes pangás után ma újra növekszik kereskedelmi szerepe, s elegánsabb lett, mint valaha. Az utóbbi években hangulatos nyári zenei esteknek ad helyet a díszes udvara. Itt lakott gyermekkorában Hevesi Sándor, a neves író és színházi rendező


 

 Az Első Magyar Általános Biztosító palotája

Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság 1857-ben ügynökséget létesített Nagykanizsán. A Csengery és Fő utca  sarkán álló épületet 1913-14-ben építtették székháznak és bérpalotának. A négyszintes palota Kármán Aladár és Ullmann  Gyula tervei alapján épült. A földszintet üzlethelyiségek foglalták el, a félemeleten voltak a biztosító hivatalos helyiségei,  az 1. és 2. emeletek magánlakásoknak adtak helyet. Stílusában az eklektika és a szecesszió elemei egyaránt megtalálhatók. Az épület Fő úti homlokzatát a padlástér magasságában timpanon díszíti, benne fiúcskák által tartott koronás kiscímer látható, alatta az "Első Magyar Általános Biztosító Társaság" felirattal. A játékos futású erkély vonala alatt már leegyszerűsödnek a formák. Napjainkban restaurálásra szorul.


 

Bogenrieder-palota

A szecessziós építészet mintájául is szolgálhatna ez a gazdagon díszített ház, amely felrúgva a stílusbeli kötöttségeket, a  rendkívüli élénkségével és formagazdagságával tűnik ki. Helyén egykor a Rózsa Szálló állt, melyet 1896-ban Bogenrieder  József vendéglős és szállodás vett meg. Bogenrieder a "régi stílű" Rózsa Szálló helyébe egy modern kétemeletes  nyaralószerű palotát építtetett 1914-ben.


 

Felsővárosi templom (Jézus Szíve templom)

Korábban a helyén temető állt, amit 1784-ig használtak. 1764-ben egy kisebb barokk temetőkápolnát emeltek itt, amit a piaristák gondoztak. 1823-ban a városi tanács határozatot hozott a bővítésére, egy kétemeletes tornyot építettek hozzá. 1942-ben a 18. századi részek lebontása után az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern részt építettek hozzá, csupán a tornyot hagyták érintetlenül. A templom belső berendezése egyszerű, a tere világos.


 

Gimnázium

A kétszintes épületet 1883-ban honvédlaktanya céljaira készítették. 1904-ben a helyét gimnázium foglalta el. 1922-ben az újonnan létesített fémipari szakiskola települ ide, majd újra a gimnáziumé lesz, és ma is -modern szárnyakkal bővítve - ők birtokolják. A bejárata közelében találjuk a híressé vált egykori növendékek emléktábláját.


 

Grünhut-ház

A romantikus stílusú kereskedőházat Grünhut Fülöp gabonakereskedő építtette 1860 körül. Lakása az emeleten volt, a földszinten és az udvari részen az iroda és a raktárak helyezkedtek el. Jellegzetessége az erkély fölötti keleties homlokzati elem. Később a ház Grünhut Alfréd, gazdag gabonakereskedő, bankár és műgyűjtő tulajdonába került. Jelentős numizmatikai és metszetgyűjteményét ma a Thúry György Múzeum őrzi.


 

Gutmann-palota

A szépvonalú, klasszicista házat 1820-ban építették. Kereskedőházra jellemző a magas, kőkeretes, vetőköves kapuja, a homlokzatát nemesen egyszerű faldíszek borítják. Hajdani tulajdonosa az a Gutmann család, amely eredeti termékek feldolgozásával európai hírnévre tett szert. 1953-tól a múzeum egyik részlegének is helyet ad.


 

Hevesi Sándor Művelődési Központ

A városunk szülöttéről, Hevesi Sándorról elnevezett művelődési központ 1976-ban átadott épületének tervezője Erdélyi Zoltán, belsőépítésze Máté András volt. A fehér színű, modern épülettömeget domborított függőleges falsíkokkal tetté könnyedebbé. A belső berendezése is elegáns. Az épület előtt és az alagsorban Németh János domborművei, az előcsarnokban Járási Ildikó tűzzománc képsorozata, az emeleten pedig Schaár Erzsébet alkotása: Hevesi Sándor mellszobra látható. Színházterme 530 férőhelyes.


 

Inkey Kápolna

Inkey Boldizsár építtette 1768-ban, barokk stílusban. Centrális, négyfülkés, kupolás kápolna, kőkeretes, szobrokkal díszített kapuval, kupoláján freskókkal. Körülötte kálvária volt. 1950-74 között állaga erősen romlott, 1974-ben padlója alatt levő kriptákat is kifosztották, kerítőfala is jórészt eltűnt. Az OMF 1975-ben állíttatta helyre.


 

Kereskedelmi Kaszinó

A XIX. Század végén épült eklektikus stílusban a városi társas élet fellendítése céljából. Számtalan színielőadás és egyéb társas összejövetel színhelye. Az I. világháború alatt kórházi célokat szolgált. Később a jelentékeny számú nagykanizsai zsidóság klubjává alakult. Jelenleg Honvéd Kaszinóként működik.


Magtár és Kiskastély

Az Erzsébet tér 15. alatti ház udvarában található. A XVIII. században magtár volt. Az épület homlokzatát felül timpanon zárja, az apró kőkeretes ablakok alig tagolják a falsíkot. Az 1996-ban felújított épület képtár szerepet kap. Helyet ad sok állandó kiállításnak.

 

 Kvártélyház

1740-ben építették fogadónak. Később Zöldfa Vendéglő és Szálloda néven a Dunántúl egyik legnagyobb fogadója volt, kényelmes szobákkal, istállókkal. A nagytermében messze földön híres bálokat rendeztek. De mellette színházi előadásokat és hangversenyeket is tartottak. 1880-ban átalakították, és a törvényszék vette át. 1943-1945 között internáló tábor volt, ma általános iskola. Az épület zömökségével, vastag falaival várszerű benyomást kelt.


 

Thúry György múzeum

A Fő utcán, néhány háztömbnyire a vasemberháztól találjuk. Eredeti barokk épület, egykor a Batthyány-birtok igazgatási központja számára építették. Ma múzeum, benne található az Erdő és ember Zalában című állandó kiállítás, melynek tíz termében átfogó képet kaphat a látogató, hogy mit is jelent az erdő az ember és a környék életében.


 

 Nagy- Magyarország emlékmű

Az emlékmű még 1934-ben készült. Az emlékmű talapzatába a történelmi Magyarország minden egyes vármegyéjéből hoztak ide földet, hogy az emlékmű szimbolikusan Nagy-Magyarország földjén emelkedjék a magasba. 1952-ben ledöntötték, és megcsonkítva a talapzat mögött gödörbe helyezték. 1999-ben merült fel a gondolat, hogy államiságunk ezeréves ünnepségeinek keretében ki kellene ásni és helyreállítani az emlékművet. A restaurálást követően 2001. augusztus 12-én avatták fel.


 

Pénzügyi Palota

Az Osztrák-Magyar Bank fiókjaként a hozták létre Nagykanizsán 1879-ben. A nagy forgalmú bank elegáns székházat építtetett díszes, fő térre néző kupolával. 1902-03-ban elkészült palota eklektikus stílusban épült. Az épületbelső tükrözi pénzintézményi szerepét. 1924-től a Nemzeti Bank, majd 1987-től a Magyar Hitel Bank hálózatának nagy forgalmú székháza volt.


 

Szentháromság szobor

A barokk stílusú szoborcsoportot Inkey Boldizsár- Kanizsa földesura faragtatta 1758-ban. Középen magasba emelkedik a Szentháromság csoportja, a tartóoszlop alján egy kecses Mária-szobor látható, s mindezt körülveszi Szent Antal, Szent László király, Szent István király, Szent Imre herceg és Keresztelő Szent János szobra. Eredetileg a mai Erzsébet téren állt, majd 1869-ben az Eötvös térre került. Napjainkban ismét az Erzsébet teret díszíti. Az évszázadok során megrongálódott alkotást 1992-ben újra restaurálták.


 

Török- kút

A díszkút nyolcszögletű medencéje a hagyomány szerint török kori, az egykori kanizsai várból származik, a felső- és a vízköpő oroszlánokat magába foglaló rész pedig vélhetően XIX. századi. A Zalai Közlöny 1879. szeptember 28-ai száma tudósít a kútnak a Deák téren történő felállításáról, ahol egészen 1934-ig, a 48-as gyalogezred emlékművének felállításáig állt. A ma az Erzsébet téren álló ivókút az eredetinek pontos mása, Kovács Attila szobrászművész munkája. A kutat Nagykanizsa első írásbeli említésének 750. évfordulóján avatták fel. Az eredeti pedig a Thúry György Múzeum udvarán áll.


 

Turulmadár

1933. év pünkösdjén impozáns ünnepség keretében avatták föl a Turulmadarat, Árpád nemzetségének totemállatát, valamint a hozzá kapcsolódó- a Zrínyi-család és a magyar állam címerével díszített- országzászlót. Melyeket az 50-es években eltávolítottak és beolvasztásra ítéltek, de a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár munkásai a beolvasztási parancs ellenére eldugták és megmentették. Ugyanezen gyár munkásai újjávarázsolták, 1990. június 3-án visszaállították a Turulmadarat és az Országzászló tartóoszlopát. Ma ismét gyönyörű ez a madár, melynek széttárt szárnyai a város számára a védettséget szimbolizálja.


 

Várkapu emlékmű

A Vasember-háztól nyugat felé a Király utcán haladva, mintegy 1km-es kitérővel érhetjük el. Az európai jelentőségű kanizsai várat osztrák utasításra lebontották, az anyagát széthordták, később helyét is beépítették. Így nem maradt egyetlen bemutatható pont sem ebből a történelmi emlékből. Városi összefogással a Nagykanizsai Városvédő Egyesület 1996-ban avatta fel a vár emlékeként. A Várkapu emlékmű monumentalitásával méltó emléket állít ennek a történelmi korszaknak. A kapu előtt látható mellszobor a vár leghíresebb kapitányát, Thury Györgyöt ábrázolja.


 

Városháza

A barokkos hatású Erzsébet teret nyugatról a Városháza háromszintes, szinte teljesen dísztelen épülettömege zárja. 1936-37-ben építették. A palota homlokzatát a magyar címer díszítette, alatta arany betűkkel a "Törvényház" felirat volt olvasható. 1990 óta működik benne a Polgármesteri Hivatal. 1992. augusztus 19-én, a homlokzaton egy bronzból és tűzzománcból készült városi címert helyeztek el.


 

Városi színház

A magyaros stílusú Városi Színház 1927-ben épült Medgyaszai István tervei szerint. Homlokzati freskói szinpadi jeleneteket ábrázolnak a Bánk bán, a Falu rossza és a János Vitéz című darabokból.


 

Vasemberház

A város földesura építette a XVIII. Század közepén barokk stílusban, később klasszicista vonásokat is nyert. A kétszintes épület homlokzatának egyszerűségét az Erzsébet téri oldalon látható timpanon sem változtatja meg. A legutóbbi felújítás alkalmával kibontották az Ady utca felőli rész boltíveit, és árkádokat alakítottak ki. Valaha lakóház volt, a földszintjén üzletekkel és műhelyekkel, az udvarán raktárakkal. A homlokzatán látható páncélos vitéz egy vaskereskedő cégére volt. A mai állapotában alul üzleteknek ad helyet, az emeleten találjuk a Városi Képtárat, az elegáns házasságkötő és fogadó termeket.


 

Az Aradi vértanúk emlékparkja

1998-ban döntöttek arról, hogy a Vasemberház udvarán az aradi tragédia 150. évfordulójára a vértanúknak emlékhelyet állítanak Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök mellszobrával együtt. Az aradi vértanúk szoborcsoport avatására 2000. október 6-án került sor.


 

Zsinagóga

Az egyszerű külsejű klasszicista épület 1807-1822 között építette a 375 tagú zsidó hitközség a helyi földesúr támogatásával. Akkori rendelkezések szerint az utcai frontra nem épülhetett. A múlt század közepén bővítették és díszítették. Ma használaton kívül van. Jó akusztikájú, nagy belső térrel rendelkezik. A bejárat előtt tábla emlékeztet az I. világháborúban elesett, illetve a koncentrációs táborba hurcolt zsidókra. Az utcára néző egyemeletes, szintén klasszicista épület a zsidó hitközség tulajdona.


hirdetések

banner hirdetés

banner hirdetés

banner hirdetés

Apróhirdetésingyen.hu

banner hirdetés

banner hirdetés

banner hirdetés

banner hirdetés



Rólunk
Szabályzat
Kapcsolat / Impresszum
Netkanizsa.hu © 2007 - 2015. Minden jog fenntartva!