banner hirdetés
Logó   2016. Szeptember 28. Szerda, Vencel
 


banner hirdetés



banner hirdetés

Nagykanizsa története

Nagykanizsa és környéke történetének kutatása több mint százéves múltra tekint vissza. Rómer Flóris a magyar régészet egyik megalapítója múlt század végén az elsők között hívta fel a figyelmet a város történeti emlékeire.

Kanizsa nevével 1245-ben találkozunk először amikor ăterra Knysa formában említik. 1323-ban készült az első oklevél, amely először említi várat. A Kanizsai nevet csak az Osl nembeli Lőrinc utódai veszik fel. Mezővárosként 1409-ben említik először, fürdője (1423), ispotálya (1481) volt. Kanizsa két évszázadon keresztül a Kanizsai család birtokában van. 1532-ben kihal a család férfiágon, a birtok leányágon öröklődött tovább. A híres család utolsó sarja Kanizsai Orsolya volt, aki 1571-ben hunyt el, s ezzel kihalt a család.

1532-ben a Bécs ellen támadó török keresztül vonult Kanizsán és nagy dúlást követett el. A kanizsai vár megerősítése 1554-ben kezdődött meg. Az erősséget egy mesterségesen is felduzzasztott mocsár ölelte körül. Kanizsa Szigetvár 1566-os eleste után vált fontossá. Kanizsa nagyon megsínylette Szigetvár eleste után, gyakorivá vált a török pusztítás. 1568-ban Kanizsa királyi vár lesz. 1600 október 22-én a vár török kézre kerül. Kanizsa török vilajet központtá alakult. Átépítették és megerősítették a várat. A városban a müezzin mellett tanító is működött. 
1690-ben felszabadul Kanizsa várát. Ezután 15 évig közvetlenül a bécsi udvari kamara fennhatósága alá tartozik. Ezután a császár kivonja a katonaságot és a várat lebontásra ítéli, eladományozza a várost, így földesúri joghatóság alá szorítja.

Kedvező földrajzi helyzete miatt közben Kanizsa lakossága jelentékenyen gyarapszik. A gyors növekedés oka a bevándorlás. A lakosság zömmel szántófölddel és szőlőműveléssel foglalkozik, de szaporodik az iparos és a kereskedő polgárság is. A népesség gyarapodásával átalakul a város arculata és nagysága. A XIX. század közepéig csak egyetlen utcát láttak el szilárd burkolattal. Az első városi fenntartású iskola csak 1807-től működik, viszont nagy hírre tett szert a gimnázium, melyet 1765-ben nyitott Batthyány Lajos.

A XIX század közepén a 13.000 lakosú Nagykanizsa a legnépesebb és leginkább polgárosodott város Zalában. Az 1848-ban Jellasics 30.000-es seregével ellenállás nélkül foglalja el a várost, a horvátok megsarcolják és kirabolják Kanizsát. Azonban a pákozdi vereség után a kanizsaiak kiverik őket a városból. Az 1849-es tavaszi hadjárat sikerei csak rövid fellélegzést hoznak, az osztrákok véglegesen beveszik a várost. Megtorolják a forradalmat kivégzéssel, börtönnel, a lakosság anyagi tönkretételével, az önkényuralommal.

A kiegyezést követően merőben új viszonyok alakulnak ki a városban. A legszembeötlőbb változás a gazdasági életben látszik. A Déli Vaspálya Társaság 1860-ban átadja a Nagykanizsa - Prágerhof közti vonalat, amelyet a következő évben a Nagykanizsa-Buda vonal, illetve a Nagykanizsa-Barcs vonal követi még a 60-as években. Bankok jönnek létre. A XIX. században megalakultak az első -modern értelemben vett- üzemek:1842-ben a Weiser Gépgyár, amely kazánokat és mezőgazdasági gépeket állított elő olasz és török exportra, 1893-ban megalakult a Nagykanizsai Sörgyár Rt. ebben Francz Lajos villanytelepet üzemeltett. A város ipara egyre számottevőbb lett, a téglagyár, kefegyár, szeszgyár és a pótkávégyár sok embert foglalkozatott. 
Kiszélesedett az oktatás is, 1867-től a gimnázium 8 osztályos lett. 1886-ban iparos tanonciskola alakul, 1872-ben majd 1891-ben polgári fiú- és leányiskola, 1895-ben felsőkereskedelmi iskola létesül a zsidó kereskedők jóvoltából. 1862-ben megjelenik a Zala-Somogyi Közlöny és 1874-től a Zala című lap. 1885-ben megnyílik a Városi Kórház. 1870-től elkezdődik az utak téglával való burkolása, majd a század végén elkészül a belvárosi közvilágítás. Ezidőben két hatalmas laktanya működik Kanizsán. Az I világháború első felében több mint 30.000 sebesültet ápolnak itt.

A trianoni békeszerződés után Nagykanizsa határszéli város lett. A lassan stabilizálódó rendszerben Kanizsa rengeteg helyi problémával küszködött, szegénységgel, a nagyméretű munkanélküliséggel. A város ipara és kereskedelme elvesztette a legfontosabb piacait. A nagy nehézségek ellenére a város igyekezett talpon maradni. Elkezdődik a vízvezeték- és csatornahálózat építése, új családi házas negyed épül a Katonaréten. 1926-ban megnyitják a Városi Zeneiskolát. A kórház tovább bővül, 1927-ben megépül a Városi Színház és 1933-ban a strandfürdő. A fontosabb utcákra bazaltkocka és homokaszfalt burkolat kerül, a város köztereit szobrokkal díszítik. 1928-ra befejeződik a Principális-völgy vízrendezése, a gimnázium beköltözik a Sugár úti laktanyába. Ennek pótlására megépül a város szélén a Gábor Áron laktanya. 1930-as évek végén felfedezik a zalai kőolajat és földgázt. Megalakul a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT), melynek központja Nagykanizsa lett.

A világválság újra felkavarja a közhangulatot, de 1930-as években megélénkül a város politikai élete, mely egyre szélsőségesebbé válik. A II. világháború újabb megpróbáltatást és nagy véráldozatot követel a város lakóitól, a pusztulás szélére sodorja Nagykanizsát. A nyilasok fasiszta brutalitása tetőzte be a háborús idők rémségeit. 
1945. március végén érik el Nagykanizsát a világháború katonai eseményei. Az szovjet hadsereg 1945. április 1-jén felszabadítja a várost. Az 1947-ben történik a kommunista hatalomátvétel. Bekövetkeznek az államosítások, a választások helyett bevezetett szavazások majd a tanácsrendszer. A diktatúra, a nagy szegénység félelmet és ellenszenvet váltott ki a lakosságból. Az 1960-as években kibontakozó Kádár rendszer "puha diktatúrájával", reformjaival és az életszínvonal emelésével viszonylag hamar nyugalmat teremt. A viszonylag szabadabb légkör, a Nyugat-Európa tőkés országainak megnövekedett bizalma, az általános gazdasági növekedés Nagykanizsán is fellendülést hoz.

1990-ben megtartják az első szabad választásokat a rendszerváltás után. A rendszerváltás során megszűntek a pártbizottságok. Az új önkormányzati rendszerben a megyei jogkör nagymértékű visszavételével, valamint a megyei önkormányzatba delegált képviselők jogkörének egyidejű emelésével a város szerepe megnőtt. Ehhez járult az is, hogy Nagykanizsa egyike lett az ország húsz megyei jogokkal felruházott városának. A politikai pártok mellett a városban működő kulturális egyesületek, az egyházak, a település szépítésén munkálkodó szervezetek.

 


banner hirdetés

banner hirdetés



banner hirdetés

Információk
Rólunk
Felhasználási szabályzat
Kapcsolat
Adatkazelési szabályzat
Netkanizsa.hu © 2007 - 2015. Minden jog fenntartva!